HyperCube-ok a szekrényben

Egy otthoni 3D nyomtató nem olyan nagy méretű, mégsem triviális az elhelyezése. Az lenne ideális, hogy amikor használjuk, akkor könnyen hozzáférünk, kézre esik minden szükséges kelléke, de közben a működése nem zavarja a család többi tagját. Amikor pedig nem használjuk, akkor lehetőleg ne legyen útban, ne porosodjon, akár ne is legyen szem előtt.

Bq Hephestos 2.0 beépítése

A korábban használt Hephestos 2 3D nyomtatómat általában egy szekrény tetején tároltam és a nyomtatás idejére a lakás egyik asztalára helyeztem. Elég macerás módszer volt. Egy ideig nem jutott eszembe igazán értelmes megoldás, viszont kezdett megfogalmazódni benne, hogy kellene egy szekrény a barkács cuccok tárolásához.

Ahogy tervezgettem a szekrényt, kialakult az elképzelés, hogy érdemes lenne a 3D nyomtatót fixen beépíteni. Ez egyszerre megoldást nyújthat a pakolgatás kérdésére is, másrészt egyéb előnyökkel is jár a beépítés.

A Hephestos 2-esnek nem fűthető a tálcája, így a viszonylag nagy teret komolyabban nem melegítette fel, de mégis a zárt térnek köszönhetően huzattól nem kellett óvni nyomtatás közben. Alaplapra integrált DRV8825-ös motorvezérlői vannak, így elég hangos nyomtató sajnos. Nagyon picit csillapított a hangján a szekrény. Masszív váza van, amit kitámasztottam guminak feszített csavarokkal a szekrényen belül, így csillapítani tudtam a szerkezet rázkódását is.

Mivel ez egy nagyobb méretű I3 nyomtató, így nagy alapterület kellett neki, viszont körülötte maradt elég sok nehezen hasznosítható tér. Filament tekercseknek készítettem köré tartó rudakat, így a tekercsek tárolása is megoldódott, ráadásul a saját helyükről befűzhetőek voltak a nyomtatóba. És mindez üveg ajtók mögött, portól valamelyest elzárva.

A vezérlő része nem esett volna annyira kézre, így azt kiszereltem a helyéről és a szekrény előlapjába építettem be. Ide került egy bekapcsoló gomb is és egy világítás kapcsoló a szekrény belsejéhez.

Praktikus, klassz megoldás volt, de jelenleg még sem ez a nyomtató lakik a szekrényben. Ugyanis kinyomtatta az első HyperCube 3D nyomtatómat, ami aztán a második HyperCube-ot nyomtatta ki, így pillanatok alatt nyugdíjba kényszerült a Hephestos…

Azt vettem észre, hogy gyakorlatilag sosem kapcsolom be, bár a védelmében el kell mondanom, hogy nagyon jó nyomtató: csupa fém alkatrésze van, linear rail kocsik mozgatják az X és Z tengelyeket, kettős fogaskerekű direkt hajtású extrudere van. Viszont a tálcája nem fűthető, de ezt az upgrade-t már nem csináltam meg akkor, amikor már volt két másik fűthető tálcás nyomtatóm.

HyperCube 3D nyomtatók beépítése

Tehát ismét hasonló helyzet alakult ki, mint ahonnan indultam, csak már duplán: a két használatban lévő nyomtatónak nem volt fix helye a lakásban. 🙂

Hatalmas szerencsém volt, hogy bár a szekrényt nem így terveztem, de mégis befért a két HypeCube egymás mellé a régi a nyomtató helyére:

Persze néhány dolgot meg kellett oldani:

• az extrudereket előre kellett hozni, hogy hozzájuk férjek
• bekapcsológombokat és világítás kapcsolókat is elérhetővé kellett tenni
• a vezérlőket most nem építettem be a szekrénybe, mert úgy akartam elhelyezni a nyomtatókat, hogy könnyen kiemelhetőek legyenek, ha alakítani akarom őket
• az igazi nehézséget a filamentek elhelyezése okozta

A két kocka kényelmesen befért egymás mellé, de a kocka formák nem tették lehetővé, hogy a filamenteket olyan kényelmesen tároljam a szekrényben, mint korábban. Sőt, sokáig úgy tűnt, hogy vagy valami nagyon igénytelen módon tudom csak elhelyezni nyomtatás közben a tekercseket, vagy akár nem fog sikerülni a beépítés.

Több béna ötlet után rájöttem, hogy a tálcák mellett igazából elfér egy-egy tekercs. De csak éppen, nem hogy kicentizve, inkább millimétereken múlik. Viszont trükkös a cseréjük is, ugyanis a tálca nagyon is útban van ehhez. Végül sikerült megtalálnom szerintem az egyetlen megoldást: nem középen fordulnak el a spulnik, hanem alulról vannak megtámasztva, így a tálca legfelső helyzetében a tálca alatt ki-be billenthetők a tekercsek.

A nyomtatók gumi lábakon állnak, közéjük is gumi támaszt szorítottam és a szekrény oldalához is gumival ékeltem be őket. Így viszonylag stabilan a helyükön maradnak, egyelőre úgy figyeltem meg, hogy ha nem valami extra tempóban nyomtatok, akkor nem zavarják egymást.

A szekrény „homlok” része mögött kapott helyett a Raspberry Pi, ami egyszerre üzemelteti a két 3D nyomtatót. Webkamerát is oda lehet kényelmesen elhelyezni, nincs útban, nem is látszódik, de rálát a tálcára. Egyelőre csak az egyik fölött van.

Ha egyszerre működnek, gyorsan 40 fok fölé emelik a hőmérsékletet. Ez még nem tudom, hogy mennyire lesz jó így, mert minden elektronika bent van a melegben. Valószínű még kísérletezek ezzel, akár az ajtót is nyitva tudom hagyni. Lehet később a tápegységeknek kivágok nyílást a szekrény hátuljában, hogy a hűtéshez kintről tudjanak levegőt beszívni. Így szépen tudnák a saját hőmérsékletüket is szabályozni és a szekrényben sem alakulna ki túlzott meleg. Egyelőre csak PLA és PET-G anyagokat használok, ABS miatt lenne csak értelme ilyen meleget tartani.

A nyomtatók alatt egy lehajtható asztal van, ilyen kolóniál bárszekrény módjára. 🙂 A szekrény 60 centi mély, így normális méretű tárolórekeszek is elfértek az asztal mélységében a szerelési anyagokhoz és persze 3D nyomtatott lámpák biztosítják a fényt.

A filament tartót megosztottam a Thingiverse-en:
Filament holder next to HyperCube bed in cabinet