Már jó ideje érlelődik bennem egy írás az Open Source DIY 3D nyomtatók jövőjéről. Régóta kerülgetem a témát, mióta látom a Bambulab nyomtatók rohamos térnyerését. Amikor elindítottam ezt a blogot, még azért építettünk HyperCube gépeket, mert egyszerűen nem volt más választásunk: a barkács 3D nyomtatók jelentették a megfizethető alternatívát a drága, ipari felhasználásra szánt modellekkel szemben. Nyomtatni akartunk jó minőségben, ezért hatalmas energiát öltünk a hobbinkba – izgalmas, inspiráló időszak volt ez.
A Bambulab megjelenésével azonban változott a helyzet. Ma már nem az ár kényszerít rá minket a barkácsolásra: mindaz, amit régen tanulással és szerelgetéssel lehetett elérni, ma megfizethető, kész termékként is kapható. Ha csak innen nézzük, ez vitathatatlanul remek fejlemény. A hátrányok viszont összetettebbek, és hosszabb magyarázatot igényelnek.
Ráadásul könnyű lenne elfogultsággal vádolni: az Open Source melletti értékválasztásom egyik jele, hogy éppen egy Voron 3D nyomtató alkatrészekre specializálódott webshopot üzemeltetek. Talán ezért sem gondoltam korábban, hogy tényleg elkészülök ezzel az írással. De a téma nem hagy nyugodni – és ma, amikor megláttam az LDO Motors által megosztott OneTwo3D cikket, rájöttem, hogy ők nálam jobban, árnyaltabban fogalmazták meg, mi a tétje az Open Source és a zárt rendszerek közötti választásnak.
Az alábbiakban ennek a cikknek a magyar fordítását olvashatod. (igyekeztem a fordításban hű maradni az eredeti szöveghez. Az egyesszám első személy a OneTwo3D cikk írójának a nézőpontja, amivel természetesen egyetértek.)
Gondolatok az innovációról, a közösségről és a jövőről

Josef Prusa nemrég tett figyelmeztetése, miszerint „a nyílt hardveres 3D nyomtatás halott”, sokkolta a maker közösséget. Mivel én is mélyen érintett vagyok a 3D nyomtatási ökoszisztémában, elgondolkodtam azon, mit is jelent ez a közösségünk, az innováció és az desktop gyártás jövője szempontjából. A nyílt forráskód elkötelezett képviselői, mint a Voron és a Prusa, valamint a zárt rendszerű megközelítést alkalmazó cégek, például a Bambulab közötti összecsapás nem pusztán üzleti modell vita – ez alapvető kérdés arról, hogy milyen irányba szeretnénk terelni a technológia fejlődését.
Az aktuális csatatér
A 2025-ös 3D nyomtatási körkép éles kontrasztot mutat. Az egyik oldalon ott áll a nyílt forráskódú közösség – a Prusa Research, amely igyekszik megtartani az alapelveit, miközben piaci részesedése csökken, és a Voron projekt, amely alulról szerveződő mozgalomként virágzik. A másik oldalon pedig a Bambulab, amely kifinomult, zárt forráskódú, „egyszerűen működő” gépeivel jelentős piaci figyelmet szerzett.
A számok kijózanítóak. A kínai gyártók 2020-tól kezdve robbanásszerűen növelték a benyújtott szabadalmak számát, köztük a Bambulab is, amely agresszíven védi azokat a technológiákat, amelyekről sokan úgy vélik, hogy a nyílt forráskódú közösség fejlesztette ki. Eközben a Stratasys Bambulab elleni szabadalmi pere olyan alapvető funkciókat fenyeget, mint a fűtött ágy vagy a tisztítótorony – technológiák, amelyek mára iparági szabvánnyá váltak.

Az innováció motorja: Hogyan építette fel a nyílt forráskód a modern 3D nyomtatást
Ahhoz, hogy megértsük, mit veszíthetünk, előbb értékelnünk kell, mit adott nekünk a nyílt forráskód. A Dr. Adrian Bowyer által 2005-ben indított RepRap projekt nem csupán egy 3D nyomtatót hozott létre – forradalmat indított el. Ebből az egyetlen projektből születtek például:
- Klipper firmware (2014): Forradalmasította a nyomtatóvezérlést olyan funkciókkal, mint a pressure advance (nyomáskompenzáció) és a input shaping (rezgéskompenzáció), lehetővé téve korábban elképzelhetetlen sebességet és minőséget.
- A Voron projekt: A CoreXY konstrukciók határait feszegette, a közösség által kifejlesztett újításokat pedig később a kereskedelmi gyártók is átvették.
- Számtalan fejlesztés: A jobb hűtési megoldásoktól a fejlett asztalszintező rendszerekig szinte minden jelentős előrelépés az asztali 3D nyomtatásban a nyílt együttműködésből született.
Az innováció nem vállalati K+F laborokban történt – hanem garázsokban, maker-műhelyekben és online fórumokon, ahol a lelkes alkotók szabadon megosztották felfedezéseiket. Amikor a Klipper 2020-ban bevezette az input shaping funkciót, az nem egy fizetős fal mögé zárt, szabadalmaztatott funkció volt; hanem egy ajándék az egész közösségnek, amely mindenkit előrébb vitt.
Az ár–teljesítmény–használhatóság háromszöge
Ár
A számok magukért beszélnek. Egy Bambulab P1P nagyjából 400–600 dollárért beszerezhető, míg egy hasonló Prusa MK4 készlet ára 1 099 dollár. Egy Voron 2.4 építése 750–1 500 dollárba kerül, a választott alkatrészektől függően. Sok felhasználó – különösen a kezdők – számára ez az árkülönbség döntő tényező.
Sebesség
Mindkét tábor modern CoreXY gépei hasonló sebességet érnek el – ma már a 500–700 mm/s a sztenderd. A Bambulab X1C, a Prusa CORE One és egy jól beállított Voron 2.4 is hasonló teljesítményt nyújt. A különbség már nem a nyers sebességben van, hanem abban, hogy milyen úton érjük el azt.
Használhatóság
Itt válik igazán láthatóvá a szakadék. A Bambulab gépek 99%-ban összeszerelve érkeznek, és akár egy órán belül nyomtatásra készek. Ezek háztartási eszközök – gyönyörű, funkcionális gépek, amelyek a bonyolultságukat elegáns felületek mögé rejtik. Egy Voron összeszerelése 20–40 órát és mély technikai tudást igényel. A Prusa a kettő között helyezkedik el: készlet és előre összeszerelt változat is kapható, kiváló dokumentációval.
A zárt rendszerek rejtett költségei
A zárt rendszerek kényelme bizony kötelezettségekkel jár:
Támogatás és élettartam
Ha a Bambulab nyomtatód elromlik, teljes mértékben egyetlen cégre vagy utalva az alkatrészek és a támogatás tekintetében. Az egyedi alkatrészek, speciális csatlakozók és a zárt firmware azt jelentik, hogy ha a Bambulab továbblép a következő termékre, vagy megszűnik, a nyomtatód könnyen dísztárggyá válhat.
Ezzel szemben a nyílt forráskódú gépek más világot képviselnek. A 2010-es RepRap nyomtatókat még ma is lehet karbantartani és fejleszteni. Minden Voron alkatrész több forrásból is beszerezhető. A Prusa teljes dokumentációt, sőt a gépeik CAD fájljait is elérhetővé teszi.
Az innováció lelassulása
Amikor a cégek nyilvánvaló fejlesztéseket szabadalmaztathatnak és lezárhatják a platformjaikat, az innováció lelassul. A Bambulab ökoszisztéma csak az, amit a Bambulab annak szán. Nincs közösség, amely forradalmi firmware-funkciókat fejleszt, nincs modokból és fejlesztésekből álló ökoszisztéma, nincs közösségi problémamegoldás.
A nyílt forráskódú közösségnek köszönhetjük a pressure advancet, a input shapinget és az adaptív asztalszintezést. Milyen újításokról maradunk le, ha a barkácsolók nem férnek hozzá és nem módosíthatják a gépeiket?
Adatvédelem
A zárt rendszerek gyakran igényelnek felhőkapcsolatot és saját, zárt szoftvert. A terveid, a használati szokásaid, az újításaid – mind láthatóak lehetnek olyan cégek számára, amelyek érdekei nem feltétlenül egyeznek a tieiddel. A közelmúltban a Bambulab API-hozzáférés korlátozása, amely megakadályozza a harmadik féltől származó szoftverek csatlakozását, jól mutatja, milyen gyorsan válhatnak a nyílt platformok zárt kerítéssel körbevett „kertekké”.
A közösségi tényező
Talán a legnagyobb különbség a közösségben rejlik. A Voron Discord egy igazi innovációs központ, ahol több ezer tag segíti egymást, fejleszt új funkciókat és feszegeti a határokat. A Prusa fórumok évtizedes kollektív tudást képviselnek. Ezek a közösségek nemcsak támogatást nyújtanak – ők viszik előre az egész iparágat.
A Bambulabnak ügyfelei vannak; a Voronnak és a Prusának közreműködői. Ez a különbség sokat számít, amikor hajnali kettőkor hibát keresel, vagy a következő módosításodon ötletelsz.
A lehetséges út előre
A jövőnek nem kell fekete-fehérnek lennie. Lehet egyszerre kényelmes és nyílt rendszerünk is – de ehhez tudatos döntésekre van szükség.
A gyártóknak
- Tiszteljék a közös értékeket:
ha nyílt forráskódra építenek, adjanak is vissza a közösségnek. - Biztosítsanak javítási dokumentációt:
még a zárt rendszerek is lehetnek javíthatók. - Támogassák a szabványokat:
használjanak szabványos alkatrészeket, ahol csak lehet. - Tegyék lehetővé a barkácsolást:
biztosítsanak API-kat, dokumentációt és módosítási lehetőségeket.
A felhasználóknak
- Szavazzanak a pénztárcájukkal:
támogassák azokat a cégeket, amelyek összhangban vannak az értékeikkel. - Tanulják meg az alapokat:
még ha zárt rendszert vesznek is, értsék meg a gépük működését. - Vegyenek részt:
osszák meg a tapasztalataikat, terveiket és megoldásaikat. - Oktassanak:
segítsenek az új belépőknek megérteni a nyíltság fontosságát.
A közösségnek
- Folytassa az innovációt:
a legjobb válasz a zárt rendszerekre egy még jobb nyílt rendszer. - Dokumentáljon mindent:
a megosztott tudás az, ami fennmarad. - Fogadja be az újakat:
a nyílt forrás jövője a közösség növekedésén múlik. - Építsen hidakat:
nem kell mindenkinek hardcore barkácsolónak lennie.
A valódi kérdés
A kérdés nem az, hogy a nyílt hardveres 3D nyomtatás halott-e – hanem az, hogy hajlandóak vagyunk-e hagyni, hogy meghaljon. Minden vásárlási döntés, minden fórumbejegyzés, minden megosztott design egy szavazat amellett a jövő mellett, amit szeretnénk.
Igen, a Bambulab kiváló nyomtatókat gyárt, amelyek előre vitték az egész iparágat. De ne felejtsük el, hogy óriások vállán állnak – olyan nyílt forráskódú óriásokén, akik cserébe semmit nem kértek, csak azt, hogy a tudás szabad maradjon.
A Hackaday Josef Prusa cikkére érkező felhasználói hozzászólásai egy olyan közösséget mutatnak, amely nem kész feladni. A Voron-építésekről szóló beszélgetésektől a szabadalmi jogról folytatott vitákig egyértelmű, hogy a maker szellem él és virul. Lehet, hogy a nyílt forrás halálhírét igencsak eltúlozták.
Konklúzió: Válaszd a saját utadat
Végső soron a választás személyes. Ha megbízható eszközre van szükséged, ami egyszerűen működik, egy zárt rendszer jól szolgálhat. Ha viszont szeretnél részese lenni valami nagyobbnak – egy közösségnek, amely értékeli a tudásmegosztást, az innovációt és a javítás jogát – akkor a nyílt forráskód a te utad.
Ne feledd: a ma kényelmes, zárt rendszere holnap elavult készülék lehet, míg a ma nyílt terve a holnap innovációs platformja.
A 3D nyomtatás jövőjét nem pusztán a szabadalmak vagy a piaci részesedés határozza meg. Több ezer egyéni döntés formálja – döntések arról, hogy mit vásárolunk, mit építünk, és mit osztunk meg. Az eszközök, amelyeket használunk, nemcsak a munkát formálják, amit létrehozunk, hanem a közösséget is, amivé válunk.
Válassz bölcsen! A jövő még mindig nyomtatódik.
A cikk eredetije:
www.onetwo3d.co.uk/2025/08/14/the-great-divide-open-source-vs-closed-loop-in-3d-printing-a-reflection-on-innovation-community-and-the-future/
Pár hete pont kollégákkal beszéltem erről a témáról A beszélgetés pont a Bambulab miatt kezdődött el. Tény és való, hogy ár-értékarányban verhetetlenek. Megveszed, és valóban 1 óra alatt már használatra kész, minden meglepetés nélkül. Nem mondom azt, hogy ne legyen ilyen. Ha 9-10 éve odajött volna hozzám egy műszakilag kevésbé jártas, nem barkácsolgató illető, nem biztos hogy ajánlottam volna neki a 3D nyomtató vételt. Nem volt elég valakivel összerakatni, azt használat közben is sokszor kellett karbantartani, és ez mellett sűrűn voltak váratlan meglepetések. Napjainkban egy kevésbé jártas, és barkácsolni nem tudó illetőnek már merném mondani, hogy vegyen Bambulab-ot (vagy más márkájú nyomtatót), ha 3D nyomtatást akar csinálni. Ez mindenképp a zárt rendszer mellett szól. Azonban „a zárt rendszere holnap elavult készülék lehet”. mondat mellett nem lehet elmenni, mert sajnos a legtöbbször igaz. Ez legjobban az SLA nyomtatóknál látszik, ahogy fejlődik, és nem tudsz mit csinálni, ha az újabb technologiát akarod, akkor egyben le kell cserélned. Remélem mindig lesznek olyanok, akik tudnak, akarnak, és ezért inkább építgetnének, mint én is.