Beton kaspó készítés

Sok jópofa megoldást láthatunk a Youtube-on arról, hogyan lehet házilag beton kaspót készíteni. Öntőformának felhasználhatunk szinte bármit, amit a háztartásban találunk és a mérete megfelel a kaspó méretének. Na, de ha van 3D nyomtatónk, akkor készíthetünk egészen precíz öntőformákat is, geometrikus mintázatokkal, 3D dombormű alakzatokkal.

Az otthoni 3D nyomtatás nagy előny, hogy egyedi és nagyon precíz formákat hozhatunk létre, de maga a műanyag végeredmény nem feltétlen annyira ízléses, hogy például a lakás dísze legyen. Ezért izgatottan próbáltam ki ezt a módszert, hogy csak sablon készítéshez használom a 3D nyomtatót.

Természetesen maga a beton öntése is egy tudomány, amihez nem értek. Az első kísérleteimmel ezért csak közepesen vagyok megelégedve, de leírom, hogy mit csináltam és mit gondolok arról, hogyan kellene a módszeremen javítani.

Első két kaspó

Elsőre két egyszerűbbnek tűnő formát választottam a Thingiverse-ről, a cikk végén találhatóak a linkek, sőt videók is.

Kívülről az egyik három, a másik két darabból illeszthető össze, a külső részeken nem is változtattam semmit. A belső elemek magasságát megnöveltem kicsit, hogy több hely maradjon a növények számára. Mindent PLA-ból nyomtattam ki. A csavaros forma videójában azt javasolja a tervező, hogy egy lufit tegyünk a középső elemre, ez segíteni fog a szétszedésben. A másik esetében viszont inkább egyből beáldozhatónak gondoltam a közepét, ezért váza módban nyomtattam ki, hogy minél kevesebb anyagot pocsékoljak.

Az elemeket összeillesztettem, a csavaros elég profin van megoldva, szépen összezárnak az elemek, csak az egyben tartáshoz kellett szigetelőszalaggal körbe ragasztani. A másiknál a középső részt külön be kellett ragasztani, és csipeszekkel szorítottam össze az elemek.

A beton alapanyagaként fehér cement és fehér kvarchomok egy-egyes arányát használtam. Ezt még nem tudom, hogy esetleg milyen irányba érdemes módosítani, de a végeredmény szilárdságával elégedett vagyok. A vizet nem mértem meg, annyit adagoltam hozzá, hogy elég pépesnek tűnjön ahhoz, hogy kitöltse a minta minden részletét.

Apránként töltöttem fel őket, közben pedig kocogtam a formákat kívülről, hogy a levegő buborékok feljöjjenek. Ezt elég türelmesen csináltam, és a végeredmény nem is lett rossz. Ahhoz, hogy tökéletes legyen úgynevezett rázópadra lenne szükség, de egyáltalán nem zavaró az a kevés buborék, ami benne maradt.

Több mint 48 órát vártam arra, hogy kiszáradjon, majd óvatosan szétszedtem őket. Kicsit kellett feszegetni a külső elemeket, de viszonylag újra felhasználható módon lejöttek. A közepét viszont a lufi ellenére sem tudtam kiszedni, mindkettő esetében hőlégfúvóval meglágyítottam a beragadt műanyagot és roncsolva szedtem ki őket.

Nehezített kísérletek

Az elkészült kaspók egészen jók lettek, így bátran nekiálltam a következő menetnek. Elég kicsik ezek eredeti méretben, ezért a szögletes formából készítettem egy 120%-ra nagyított változatot. Ezt PETG-ből nyomtattam, arra gondoltam, hogy bár a PLA is majdnem tökéletes volt, de a nagyobbhoz talán jobb az erősebb anyag.

Ez a kísérlet viszont nem sikerült annyira jól. Nagyobb méretben már nem volt elég a csipeszek ereje, ezért egy asztalos szorítóval segítettem a formát egyben tartani. A végeredmény szempontjából ez jó ötlet volt, de a forma talán emiatt is eltört végül, nem lehet újra felhasználni. Másrészt ennek sokkal több idő kellett mint 48 óra, több nap alatt sem száradt ki. Ekkor elég esős volt az idő, lehet, hogy a magasabb páratartalom miatt alakult így. Arra is gondoltam, hogy talán a PETG sokkal jobban bezárja a nedvességet, ezért kevésbé alkalmas erre a célra, mint a PLA.

Ezzel párhuzamosan viszont egy még nehezebb formával is megpróbálkoztam. Találtam egy kocka formájú kaspót, ami egy azték mintás csempe remixe:

Ez már egy jó nagy méretű kaspó, 15cm egy-egy éle, napokig tartott kinyomtatni az elemek. Az összeillesztéshez a képen látható módon csavarokra van szükség, ami elég profi megoldás. Mivel az első kísérletnél simán szét tudtam szedni száradás után az elemeket, így arra gondoltam ezzel sem lehet gond, hiszen minden oldal külön leválasztható a szétcsavarozás után.

Sajnos nem sikerült a szétszedés, minden 3D nyomtatott elem darabokra tört, pedig majdnem egy hetet vártam a száradásra. Helyenként a mintából is tört le darab, de ez nem lett olyan zavaró.

A páratartalom és PETG anyaghasználaton túl, azt hiszem a fő gond az volt, hogy nem használtam semmilyen formaleválasztó anyagot. Youtube videókban testápoló, meg ilyesmi otthon található olaj szerű anyagokkal javasolják bekenni a sablont, hogy elváljon a beton száradás után a formától. Ezt abból az óvatosságból szerettem volna megspórolni, hogy ne színezze meg semmi a szép fehér cementet. Nem tudom, hogy ez mennyire volt valós félelem a részemről.

A végeredményt tekintve nem tűnik rossznak a helyzet, de valójában ez így nagyon nem oké, hogy rengeteg nyomtatás után csak egy kaspót tudtam készíteni a nyomtatványokkal. Ezért vásárolni fogok igazi formaleválasztó anyagot betonhoz és azzal kísérletezek tovább.