Európai Unión kívülről rendelt áruk esetében vámfizetési kötelezettségünk lehet. Ennek értékhatárával kapcsolatban egy érdekes ellentmondásról olvastam „Kínából rendelős” blogokon. Több helyen olvasható ugyanis egy 43 dolláros vámmentességi értékhatár, ami több mint, az általában hivatkozott 22 euró. A napokban nekem is vámkezelésre került egy 37 dolláros csomagom, ami éppen a két érték közé esik, így a saját tapasztalatommal tudom megerősíteni ezt a furcsa helyzetet az értékhatár körül.
Vámmentességi határ 22 euró, vagy 43 dollár?
A jogszabályok euróban fogalmazzák meg az értékhatárokat, viszont éppen mivel az Unión kívülről vásárolt termékekre kell vámot fizetnünk, így inkább dollárban érdekesek az összeg. Végül a terheket pedig forintban kell megfizetnünk, így a számolásoknál mind a három devizát használni fogom.
Ha megpróbálunk utánaolvasni, hogy pontosan milyen vámterhet és milyen értékhatár esetében kell fizetnünk, akkor rendszerint ezt a táblázatot találjuk, például a Magyar Posta Zrt hónalpján is:
Magánszemély által megrendelt áru (vásárolt áru)
| 0-22 euró között | vámmentes/vámeljárás alá nem tartozó küldemény |
| 22,1-150 euró között | vámmentes, de 27% áfa terheli a küldeményt |
| 150,1 euró felett | kereskedelmi vámtarifa* +27% áfa terheli a küldeményt |
Az árú értékét mindig a szállítási díjjal megnövelve kell figyelembevenni!
Tehát 22 euró (kb. 25 usd / 7000 Ft) alatt nem kell fizetnünk semmit. 22 euró fölött 27% áfa terheli a küldeményt, és amiről nem ír a Posta vámkezelésről szóló tájékoztatója, mindezt 3500 forint ügyintézési díj ellenében szabják ki. Tehát egy 25 dolláros termékre 5390 forintot kell még fizetnünk az átvételkor. Arányaiban elég sokat, a 7000 forintos árú értékéhez képest plusz 77 százalékot.
Talán ezt az aránytalanságot próbálja kompenzálni az a kevésbé ismert újabb szabály, amely azt mondja ki, hogy 10 euró alatt nem kell megfizetni a terhet. Egészen pontosan a 2017 évi CLII. törvény az uniós vámjog végrehajtásának 162.§. (5) bekezdésé így szól:
(5) A vámhatóság által kiszabott, illetve visszautalandó, jogcímenként kis összegű, 10 EUR-nál vagy az ezzel megegyező, a 138. § (1) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintösszegnél kevesebb egyéb terhek összegét – kivéve a jövedéki termék után kiszabott egyéb terheket – nem kell megfizetni, illetve visszafizetni. Az így meg nem fizetett összeget a vámigazgatási eljárás lezárásával egyidejűleg törölni kell, a vissza nem térítendő összeget pedig bevételként köteles elszámolni a vámhatóság. Nem kell megfizetni, illetve visszafizetni azt a tíz euró alatti, egyéb teher különbözetet, valamint visszafizetni azt a 10 EUR alatti vámtúlfizetést, amely az egy határozatban egy vagy több jogcímen kiszabott és megfizetett összeg különbségéből keletkezett. Az így keletkezett tartozást a vámhatóság utólag törli, a túlfizetést pedig köteles bevételként adónemenként belső bizonylattal előírni és elszámolni.
A szöveg sajnos nem tér ki a vámkezelési díjra, pedig két szempontból is érdekes:
- Egyrészt, bele kell-e számolni az „egyéb terhekbe”, hiszen ez a díj már magában is több mint 10 euró. A Posta esetében 3500 forint, a futárcégek pedig 6000 forintot is elkérnek ezért. Ha bele kellene számolni, akkor nem létezne olyan eset, ahol ezt a szabályt alkalmazni lehetne.
- A másik kérdés, hogy meg kell-e fizetni ezt a díjat abban az esetben is, ha magát az áfát nem szabják ki. Hiszen a vámkezelési eljárást lefolytatják, lehetne érvelni amellett, hogy azt a munkát elvégezték, amiért a díjat kérik.
Szerencsére mindkét kérdésben a számunkra előnyösebb kimenetelt igazolja a tapasztalatom. A 37 dolláros rendelés esetében alkalmazták a szabályt, nem köteleztek az áfa megfizetésére és a vámügynöki szolgáltatás díját sem számították fel.
Pontosan mennyi a vámfizetési kötelezettség határa?
Ha egészen pontosan ki szeretnék számolni, hogy dollárban mekkora összeg az értékhatár, akkor azt kell kiszámolnunk, hogy hány dollár 27%-a a 10 euró. Amennyiben nagyon precízek akarunk lenni, akkor az aktuális árfolyamokat itt nézzük meg: Vámolási árfolyamok
A cikk írásakor 1 euró 312,82 forint és 1 dollár 275,61 forint értékű volt.
10 euró 37,037 eurónak a 27%. A fenti árfolyamokkal pedig ez az összeg dollárban:
37,037 * 312,82 / 275,61 = 42,037
Tehát 2019 áprilisában nem 43, hanem csak 42 dollár alatt nem kell vámot, vagyis áfát és vámügyintézési díjat fizetnünk. A legkisebb fizetendő áfa, így körülbelül 3200 forint lehet.
Konklúzió
Ha tehetjük érdemes szállítási díjjal együtt 40 dollár alatt tartani egy-egy rendelés összegét, így biztosan az aktuális vámmentesség határa alatt tudunk maradni. Paradox módon így persze jobban terheljük a Postát, bár a tapasztalatom az, hogy egészen jó érzékkel beletrafálnak ebbe a 40 dollár körüli határba. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a példában szereplő 37 dolláros rendelésem a Prusa Mk3 3D nyomtatóhoz vásárolt Z motor pár volt, amit relatíve nagyon olcsón sikerült kitúrnom az aliexpress-ről.
Nem bíztam a véletlenre a dolgot, a dokumentumok elküldésekor a fenti jogszabályt idéztem a levelemben és erre hivatkozva kértem, hogy tekintsenek el a vámteher felszámításától. Lehet, hogy ez túlzás és egyébként is megtették volna, de úgy voltam vele, hogy ez még mindig így egyszerűbb, mint utólag reklamálni. Mert hát csak furcsa picit, hogy a Posta honlapján jelenleg is 22 euró szerepel a vámmentesség határaként feltüntetve, a rendelésem pedig dolláról átszámolva 32 euró volt…