Gyakran megemlítem a Prusa Mk52 tálcát, hogy nagyon klassz, de talán érdemes egy önálló cikkben ismertetni a részleteket, hogy miért is az. Lényegében minden olyan funkció bele van sűrítve, amit egy hobbi 3d nyomtató tálcájának érdemes tudnia, ezért egyedi nyomtató építésénél is érdemes megfontolni az alkalmazását.
Az eredeti Prusa Mk3 összeszerelési útmutatója: https://manual.prusa3d.com/Guide/7.+Heatbed++&+PSU+assembly+(textile+sleeve)/589
Méret, súly
- Külső méret: 264mm x 254mm
- Nyomtatható méret: 250mm x 210mm
Kimondottan praktikus, mert kicsit nagyobb mint az alap 220mm x 220mm MK3 típusú heatbed, de mégsem óriási, nem tart sokáig a felfűtése és nincs szükség különösebben komplikált mechanikára a használatához.
- A tálca súlya: 450g
- Acéllap súlya kétoldalas PEI bevonattal: 270g
- Y kocsi 3 LM8UU csapággyal: 380g
Összesen 1100 gramm a mozgó tömeg. Ha ezt csökkenteni szeretnéd, akkor esetleg kipróbálhatod az olcsóbb kompozit Y kocsit. Ez nyilván vacakabb minőségű, mert két vékony alumínium réteg között valami műanyag az anyaga, viszont 150 grammal könnyebb, mint az alumínium változat.
Beépített mágnesek, PEI rugóacéllap
Alulról a tálca anyagából kimart nyílásokban közel harminc darab mágnes található. Ezek segítségével rugóacél lap helyezhető fel nyomtatási felületként a tálcára. Elől a sarkok le vannak csapva, így a szögletes acéllap sarkait könnyen meg lehet fogni, ha le akarjuk emelni a helyéről.
A mágneseket beragasztva kapjuk meg, de érdemes kapton szalaggal még leragasztani őket, hogy ne essenek ki, ha véletlen kevés a ragasztó és az is megolvad a hő hatására.
Hátul két M3-as csavar szára lóg ki picit a felületből, ezek az acéllap felhelyezéskor segítenek a pozíciót megtalálni, és három irányból elcsúszás ellen is védik a lemezt.
Az acéllapokat PEI bevonattal érdemes ellátni (nem érdemes mással kísérletezni), ez az anyag nagyon jó tapadást biztosít PLA, PET-G és ABS esetén is. Semmilyen kegyszerrel nem kell kenegetni, sőt gyakran inkább az a gond, hogy nehéz levenni az elkészült tárgyat. Ezért jó, hogy mágnesekkel van csak rögzítve, mert a lemezt a helyéről levéve, enyhén meghajlítva lepattan a helyéről a nyomtatvány, ha elég nagy ehhez. Nagyon pici és alacsony tárgyakkal előfordulhat, hogy vacakolni kell, ha nagyon erősen letapadtak. De ekkor lehet, hogy nem tökéletes az offset beállítás. Tisztítani izopropil alkohollal (esetleg denaturált szesszel) lehet, acetont nem szabad használni rá.
Lemezt lehet magában is vásárolni, ebben az esetben a PEI felületet mint egy matricát kell ráragasztani. Nagyon tartós anyag, de ha elhasználódik, megsérül, akkor ilyen módon cserélhetjük is.
Vásárolható olyan lemez is, amire érdes felületet képeztek PEI-ből. Nagyon szép mintázatot kölcsönöz a nyomtatvány aljának. A legpraktikusabb egy olyan kétoldalas lemez, aminek az egyik fele érdes, a másik pedig sima. A Prusa firmware-ben lehetőség van több tálcához külön offset-et beállítani, így kalibrálgatás nélkül cserélgethetjük ezeket.
Kilencpontos rögzítés
Általában a tálcákat a négy sarkánál tudjuk a rögzíteni. A dilemma azon szokott menni, hogy miért nem három csavarral állítjuk a vízszintet, hiszen a négy pont ehhez már túl sok és így feszítjük, tekerjük a tálcát. De van egy másik baj is, a tálcát az egyik feléről melegítjük, így az biztosan görbül a közepén és ezzel nem tudunk mit kezdeni. (Esetleg, ha lefelé görbül, akkor alulról meg lehet támasztani középen, ahogy az HyperCube Evolution tervezője tette.)
Az Mk52 tálcát kilenc ponton rögzítjük, tehát a sarkokon túl az élek és a tálca közepén is. A Prusa eredeti elgondolása szerint ráadásul nem rugókkal állítható módon, hanem merev távtartókkal, így nem adunk esélyt arra, hogy a meleg hatására jelentősen deformálódni tudjon.
Így persze elveszítjük az állítgatás lehetőségét, de feltételezem abból indultak ki a tervezéskor, hogy egyébként is merőlegesen kell állniuk a tengelyeknek egymáshoz képest, ekkor pedig nincs nagyon mit állítgatni a tálcán. Ami pontatlanság marad, azt a PINDA szenzor majd leméri és a vezérlés korrigálja.
Ha ez nem nyugtat meg, akkor olvasd el a következő cikket, amiben mutatok egy remek módszert, hogyan érdemes mégis finomhangolni az Mk52 tálcát a rögzítő csavarokkal.
Kalibrációs pontok
A tálca négy sarkának a közelében található négy kalibrációs pont. Ezeket a pontokat a PINDA szenzor tudja érzékelni, így az LCD menüből elindított XYZ kalibrációs művelet meg tudja állapítani, hogy az Y tengely milyen szöget zárba az X tengelyhez képest. Ha nem merőlegesek, akkor kompenzálja a vezérlő az eltérést és így a négyzetek valóban négyzetek lesznek a nyomtatásnál, nem pedig rombuszok.
Ennek a funkciónak szerintem már nincs akkora jelentősége, mert a Prusa Mk3 vázat nehéz lenne pontatlanul összeszerelni, de a Prusa Mk2 esetében, ahol menetes szárakból épült az Y tengely, nagyon is hasznos funkció volt.
12V/24V és SMD led
Megvásárolható 12V és 24V változatban is, viszont ezt el kell döntenünk a vásárláskor, később már nem lehet variálni a bekötést.
Az elektromos csatlakozásnál található a működést jelző led, de már nem furatszerelt módon, hanem pici SMD led formájában. Ha véletlenül olyan változatot sikerül vásárolnod Kínából, amire gyárilag nem rakták ezt rá, ne ess pánikba! Tök béna vagyok a forrasztáshoz, de én is meg tudtam csinálni pár perc alatt:
Oké, mondhatod, hogy ronda lett, de nem látszódik, ugyanis egy burkolat takarja ezt a részt, csak egy pici résen keresztül látható a led fénye, ha éppen világít:
24V esetén egy nagyjából 2.2K smd ellenállást kell az R1 ponthoz forrasztani és egy smd ledet a D1-hez. A led megjelölt oldala a katód, ennek kell a GND irányába néznie.
Hőszigetelés
A Prusa Mk3 tálcáját nem szoktam látni, hogy hőszigetelik alulról, de nem tudom miért nem. A HyperCube nyomtatóimat parafafával szigeteltem, abból a megfontolásból, hogy gyorsabban felmelegedjenek és talán így kevesebb energiát igényel a hőmérséklet fenntartása is. Bevált nekem ez a dolog, ezért szétnéztem milyen lehetőség jöhet itt szóba.
Sok helyet nem akartam elfoglalni, tehát emiatt nem akartam megemelni a tálcát és a tömeget sem akartam nagyon megnövelni, így a „Ceramic fiber insulation cotton” nevű anyagot választottam. 2mm vastagságban 250mm x 250mm-es méretben vásároltam. Egy ilyen lap mindössze 30 gramm. Ceruzával körbe rajzoltam a tálca elejének a kontúrját, amit ollóval könnyen ki tudtam vágni.
Nem ragasztottam oda, csak annyit tettem meg, hogy az átmenő csavarokra szélesebb alátéteket tettem, amik remekül rögzítik a szigetelést:
Működés közben egyáltalán nem zavaró, sőt kicsit esztétikusabb is, mint a kapton szalagokkal összeragasztott mágnesek látványa, persze csak ha valamiért alulról nézegetnénk a nyomtatót. 🙂
20 fokról 75 fokra szigetelés nélkül három és fél perc alatt melegszik fel nekem a tálca, szigeteléssel pedig fél perccel gyorsabban, tehát három perc alatt. A lehűlés idejét viszont nem változtatta meg.
Biztonsági figyelmeztetés!
A 3D nyomtatók fűtött tálcája általában egy nyomtatott áramkör. Az Mk52 is az, de itt ráadásul felül van az áramkör, hiszen alulról a mágnesek miatt sok helyen meg van szakítva a felület. Az áramkör le van festve, ez így teljesen rendben is van. Viszont, ha lecsiszatoljuk a festéket és a rézvezetők a felszínre kerülnek, akkor egy elektromosan vezető acéllemezt ráhelyezve rövidzárlatot okozhatunk.
Ezt megelőzendő figyeljünk rá, hogy ne csúsztatva tegyük fel a lemezt, hanem előbb illesszük a két hátsó megtámasztó csavarhoz és utána engedjük le a helyére. Figyeljünk arra is, hogy tényleg meg legyen támasztva, ne tudjon mozogni nyomtatás közben, persze ha mozogna, akkor a nyomtatás sem sikerülne.
Ezért fontos az XYZ kalibráció esetén papírlapot tenni a nozzle alá, hogy véletlenül se karcolódjon meg a felület. És persze ezért sem szabad közvetlenül a tálcára nyomtatni.
De nem történik tragédia, ha mégis lejött egy kis festék, és szabaddá vált a réz felület. Körömlakkal, vagy kapton szalaggal le kell zárni és így használható továbbra is.
Érdemes olyan lemezeket használni, aminek mindkét oldala PEI felülettel be van vonva, így kíméletesebbek vagyunk a tálca felületével is és persze nem is vezeti a PEI az áramot.
Ezt a figyelmeztetést a Zaribo upgrade leírásában olvastam, logikusnak találom és fontosnak éreztem megosztani, de a valóságban nem kell félni, nem olyan a sérülékeny, hogy ezen túlzottan aggódni kellene.
Az Mk52 tálca és PEI sheet Voron logóval és felirattal rendelkező változata megvásárolható a Zen3D shopjában: